Épület külső vagy belső terének a valóságot imitáló bemutatása.

A terv vagy elképzelés megvalósítása előtt bemutatható vele az elkészült állapot.

A számítógépes modell:

A végleges kép:

Szaktanácsadás keretében segítséget nyújtunk:

Építési telek kiválasztásban

Az, hogy milyen épületet lehet építeni egy telekre, nagyban függ az építési előírásoktól, a helyi szabályozástól a telek tájolásától és lejtésétől, valamint szűkebb környezetétől. Passzívházak és alacsony energiájú épületek tervezése esetén kifejezetten szükséges a megfelelő tájolású telek megtalálása.

Fontos, hogy telek vásárlásakor minden szempontot méregelni tudjunk, hiszen az ár fontos tényező, de önmagában nem minden. Sokszor találkozunk azzal, hogy a már megvásárolt telekre a Megrendelő elképzelései csak kompromisszumokkal valósíthatóak meg.

Meglévő épület megvásárlásában

Egy használt ingatlan értékének jelentős részét képezi a telken álló építmény. Egy épület értékét nagyban befolyásolják a bővítésben, az átalakításban, vagy a felújításban rejlő lehetőségek. A piaci árban ez sokszor nem valós értékkel szerepel. Egy energetikai szakértő felkésérse a vásárlás előtt hasznos információkat adhat az épület energiafelhasználásáról és a tervezéssel elérhető energiamaegtakarításról.

Épület bővíthetőségének vizsgálatában

Meglévő épület vizsgálata a bővítés műszaki és gazdaságossági szempontokból.

Az építészeti tervezés legelső szakasza, általában csak a Megbízó részére készül, nem egyszer az ingatlan megszerzése előtt.  Célja, hogy megvizsgálja az adott telek beépíthetőségét, vagy a meglévő épület átalakíthatóságát, vagy energiafelhasználásának csökkentését.

Tanulmányterv készítése nemegyszer megelőzi a telek vagy ingatlan megvásárlást is.

Épület részleges vagy teljes elbontását bemutató terv.

A telken lévő meglévő épület bontása az érvényben lévő jogszabályok szerint engedély köteles.

A bontási engedély megszerzésének feltétele az építész tervező által elkészített bontási terv.

A tervezett épület látványterve és a megvalósult épület fotója.

Az építési engedélyezési tervet megelőző tervfázis. Általában 1:200, 1:500 lépékben készülő építész terv. Tervező a hatósági engedély előtti egyeztetésekhez és a tervezési koncepció véglegesítéséhez használja.

Ebben a tervfázisban már kialakul az épület mérete, jellemző formája és anyagfelhasználása, így már energetikai szempontól is vizsgálni kell az épületet, ami passzívház és alacsony energiájú épület esetén jelentős hangsúllyal bír.

Az engedélyezési terv bemutatja a tervezett épület végső megjelenését, melyben energetikai számítás igazolja az előírások szerinti tervezést és bizonyítja az épület energiahatékonyságát. Ebben a tervfázisban már véglegesen meghatározásra kerül az épület energiafogyasztása, takarékossága.
Az engedélyezési terv az illetékes építési hatóságnak készül azzal a céllal, hogy az alapján a hatóság eldöntse, hogy a tervezett épület megfelel az építési szabályoknak, vagy sem.
Amennyiben megfelel a terv, úgy az ügyintézési határidő lejártát követően megadja az építési engedélyt.
A jogerős építési engedély alapján megkezdhető a kivitelezés, amennyiben az építtető az engedély kikötéseinek és egyéb jogszabályokban meghatározott kitételeknek megfelelt. Az építész feladata az építészeti tervezés itt nem ér véget. Az engedélyezési terv továbbdolgozásával a kiviteli tervezés alatt az építész mellett statikus, épületgépész, épületvillamossági és egyéb szakági tervező is bekapcsolódik a tervezésbe.

Jellemzően nagyobb léptékű beruházásoknál alkalmazzák, ahol a kiviteli terv készítése hosszabb ideig tart, és a beruházás előkészítését már a tervezés befejezése előtt el akarja kezdeni az építtető. A tender terv az építési engedélyezési tervek alapján nem teljes mértékben kidolgozott kiviteli tervdokumentációt és egy kiviteli terv részét is képező tervezői költségvetési kiírást tartalmaz. Általában a részlettervek és csomópontok tekintetében mutat kevesebbet, mint a kiviteli terv.

A kiviteli terv célja az, hogy az engedélyezett terveket az építész és társtervezők által együttesen továbbdolgozva egy olyan megfelelően részletes terv álljon rendelkezésre, amiből az épület megépíthető.

Pontos anyagmeghatározásokat és részletes számításokat tartalmaz. A kivitelezés minden szereplője számára megadja mit, mennyit és hogyan kell beépíteni.
Kiviteli terv alapján lehet kiválasztani a megfelelő kivitelezőt, és ez alapján lehet elszámolni vele, hiszen az Építtető tudja mit kell számon kérni a vállalkozókon, vagy hogy mennyi felhasznált anyagot számolhatnak el.

Kiviteli terv nélkül a kőműves, a segédmunkás és a vízvezetékszerelő fogja eldönteni, hogy milyen kazán, milyen hőszigetelés, vagy éppen milyen ablakok kerüljenek az épületbe. Könnyen belátható, hogy a kivitelezőknek és az építetőnek ebben a helyzetben legtöbbször mások az érdekei és más a fontossági sorrend.

A kiviteli terv költsége a kivitelezés alatt sokszorosan megtérül. Kisebb épületek, családi házak esetében általában a megrendelőre van bízva, hogy készítettet kiviteli tervet, vagy sem.

Azt, hogy mikor és milyen tartalommal kell kiviteli tervet készíteni

az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet

tartalmazza.

Az engedélyezési és kiviteli tervek alapján kivitelezett épületek szinte kivétel nélkül mindig mutatnak eltéréseket az eredeti építész és szakági tervektől. Ezeknek a módosításoknak a szerepeltetésére készül a megvalósulási terv, ami a használatbavételi engedélykérelemhez kötelezően benyújtandó munkarész. A használatbavételhez a megvalósulási terv részekén az építési hatósághoz kötelezően beadandó az elkészült épület energetikai tanúsítványa, amit energetikai szakértő, vagy tanúsító készít el. Bármilyen kivitelezés közbeni eltérés esetén a megvalósulási terv megléte az energetikai tanúsítvány elkészítésében kulcsszerepet játszik. A ilyenkor derül ki a Beruházó számára is, hogy a kivitelezés közben eszközölt módosítások milyen hatással voltak az épület energetikai besorolására. A megvalósulási terv a későbbi átalakítások és felújítások során is fontos szerepet játszik.

A tételes költségvetési kiírás általában a kiviteli terv részeként készül, de önmagában is készíthető egyszerűsített formában. Minden olyan előre látható költséget tartalmaz, ami adott munka elvégzéséhez szükséges. A költségvetési kiírás segítség lehet a kivitelező kiválasztásában és akár melléklete is lehet a kivitelezővel kötött szerződésnek. Konkrét anyagmeghatározásokat tartalmaz.

Minta:

Meglévő épületek külső és belső építészeti felmérése.

Meglévő épület átalakítása és bővítése esetén amennyiben nem állnak rendelkezésre az erdeti és a meglévő állapot pontos tervei, úgy a tervezés ezzel kell, hogy kezdődjön.

Energetikai tanúsítvány kiállítása egy olyan dokumentum készítését jelenti, ami az épület energiatakarékossági szintjéről tájékoztat minket, egy a tanúsított épülettel megegyező geometriájú épülethez viszonyított százalékos eltérés és az ahhoz rendelt betű megjelölésével.

Energiat megtakarítást eredményező felújítások kiválasztása és a várható megtérülés becslése, továbbá a megfelelő műszaki megoldások, anyagok és szerkezetek meghatározása.

Az állami támogatások és aktuális pályázatokhoz szükséges dokumentáció elkészítése.

Egy épület kivitelezése közben adódó  a tervező szakértelmét igénylő problémák és módostások esetén a tervező tervezői művezetés keretében nyújthat támogatást. Nem azonos a műszaki ellenőri és felelős műszaki vezetői tevékenységgel.